Szenes Hanna emlékére

Szenes Hanna, vagy Hanna Shenesch nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították és ötven országban adták ki. Hanna Szenes az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyos tisztje, Izrael állam elsoszámú nemzeti hőse, ma már egy mítosz. Hanna Szenesről a világban több utcát, teret, iskolát, hajót neveztek el. Egykori vállalása, helytállása ma már kötelező tananyag, érettségi tétel. Mégis talán kevesen tudják róla, hogy Magyarországon született, mint Szenes Anikó.

A film Anikó tragikus karrierjének történetét mutatja be, felidézve különös és rendhagyó életútját. Az eminens budai úrilányt az egyre erosödő fasizálódás nagy elhatározásra készteti. Palesztinába megy, hogy részt vegyen egy új ország felépítésében. Egy mezőgazdasági iskolába kerül Nahalalba. Trágyát hord, tehenet fej, tyúkokat nevel. A legnehezebb fizikai munkát is vállalnia kell. A tanuló évek után egy fiatalokból álló kibucba megy, ahol mos, főz, lyukas zoknikat stoppol. Hajnali négytől dolgozik és közben titokban ír.

Az egyre szigorúbb zsidótörvények, deportálások híre hozzá is eljut. A pesten maradottakért, édesanyja és az egykori barátok, ismerősök sorsáért aggódik. Úgy érzi, neki is tennie kell valamit, hogy megmenekülhessenek az otthon maradottak.

Önként, jelentkezik egy különleges katonai feladatra. Az angol hadsereg tisztje lesz. Megtanítják lőni, ejtőernyővel ugrani, kódolt üzeneteket továbbítani. Jugoszláviából, mint angol katona, mint felderítő, mint illegális ügynök 1944 ben érkezik újra Magyarországra, avval a céllal, hogy megszervezze Olaszországon keresztül a zsidóság menekülését, és a lehetséges ellenállást.

A határátlépés után szinte azonnal elfogják. A 23 éves lányt hazaárulás címén kínozzák verik, majd halálra ítélik, és a nyilasok hatalomátvételének másnapján kivégzik.

Mint a tragikus hősök általában, ő is előre tudta, érezte, hogy küldetése végzetes lehet, de bízott abban, hogy elterjed, majd a hír, hogy voltak, akik mertek, akik jöttek, akik ellenálltak, akik segíteni akartak másokon. Hanna ma is szimbolizálja Izraelt, a cionizmus eszméjét.

A film egykori barátok, személyes ismerősök, korabeli dokumentumok, családi fotók, archív híradók és Szenes Hanna írásainak felhasználásával készült.

Szakértő: Hila Zelmer | Vágó: Ausch István, Mona Péter
Zene: Róth Péter | Író, rendező, operatőr: Dénes Gábor
Gyártó: DEGA Film Stúdió | Készült: 1994-1999